Az olajért folytatott háborúk alapján olyan elméletek is napvilágot láttak, miszerint a  közeljövőben  valószínűleg a víz is fegyveres konfliktusok kiváltó oka lehet.

- Már tört ki háború az olaj miatt - mondta William Mitsch, az Ohio State University professzora.
- Egyszer már megtörtént. A vízért folytatott háború is lehetséges - fejtette ki a professzor.

A megoldás természetesen az lenne, ha világszerte elég ivóvizet tudnánk biztosítani a népesség alapvető szükségleteire. Ezt persze könnyebb mondani, mint megtenni. A megoldáshoz számos feltételnek kell megfelelnie. Fő szempont, hogy aa technológia alacsony költségű és egyszerűen üzemeltethető legyen, valamint ne legyen áramfüggő, mivel  az áramellátás többnyire nem megoldott a fejlődő országokban.

A leghatékonyabb és legkönnyebben használható készítmények között szerepelnek a kémiai tisztítók, melyek eltávolítják a baktérium mikroorganizmusait és a ebegő anyagokat, megtisztítva ezzel a szennyezett vizet.

Ijesztő mértékben csökkennek a Föld édesvízkészletei, és ez háborúkhoz vezethet - állapította meg a stockholmi vízügyi konferencia is.

Az édesvízért indulhatnak el a közeljövő háborúi - derült ki a stockholmi vízügyi konferencián. A világ ivóvíztartalékai ugyanis olyan gyorsan fogynak, hogy birtoklásuk a 21. század egyik legfontosabb biztonsági problémája lesz.

A világon már ma is minden harmadik ember olyan területen él, ahol nincs elég víz. 2050-re a víz iránti kereslet a mostaninak a duplája lesz. Ennél is riasztóbb az ENSZ népesedési alapjának prognózisa: 2025-ben a Föld nyolcmilliárd lakójából ötmilliárd nem jut majd elég iható vízhez.

A konfliktusokat egyrészt az gerjeszti, hogy a több országon áthaladó folyókat mindenhol szennyezik, elterelik és erőműveket építenek rájuk, ami alapvetően befolyásolja a vízhozamot.

A nemzetközi jog azonban nem kínál megoldást arra, ha két ország a víz miatt kerül szembe egymással, hiszen nehéz eldönteni, hogy a folyó kié: senkié, vagy mindenkié.

A másik probléma, hogy a világ nagy része ma már nem tudja a lakóhelyén előállítani az élelmiszert, mert nincs hozzá elég vize. Márpedig a legtöbb víz a mezőgazdasághoz kell, az agrárium ugyanis hetvenszer annyi vizet használ fel, mint amennyi fürdésre, mosásra, főzésre és ivásra elmegy.

Ez pedig oda vezethet, hogy a városlakók szembe kerülnek a vidéken élőkkel. Ahol pedig nincs víz az öntözéshez, az ott élők generációkon keresztül nemzetközi segélyekre szorulnak.

A különbségek óriásiak: sok országban még ma is ingyen van a víz, ezért pazarolják. A Világbank ezért azt sürgeti, hogy a víz ára tükrözze az előállítás költéségét.

Ma már a nagyvárosokban is gyakoriak a vízkorlátozások, ami nem csoda, ha egy átlag amerikai egyetlen nap alatt 400 liter vizet használ el.

Az Egyesült Államok környezetvédelmi ügynöksége szerint 2013-ban az ország 36 államában vízhiány lesz.

A szakértők szerint a vízhiány a Közel-Keleten, Afrikában, Kínában és Indiában okoz majd először komoly válságokat.

A létét a Nílusnak köszönhető Egyiptom ma már élelmiszer-szükségletének felét kénytelen importból beszerezni, és a víz miatt folyamatosan konfliktusban van Etiópiával és Szudánnal.

Izrael és Libanon, illetve az Egyesült Államok és Mexikó ellentéte részben szintén azza

Magyarországon elegendő víz van

Az édesvízkészletek jelentős mértékben és hosszú távon nem csökkennek, csak az emberiség nem tudja őket kiaknázni - mondta el az InfoRádió által megkérdezett szakértő. Varga Györgyöt, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. szakágazati igazgatója közölte: a magyar vízellátás hosszú távon biztosított.

Vannak ugyan olyan térségek, ahol időszakosan vízhiány lehet, és az is igaz, hogy mind a felszíni, mind a felszín alatti források hozama csökkent, mindez azonban még nem olyan mértékű, hogy az problémát okozzon.

Szerinte a világban jelentkező vízproblémák oka sem a készletek csökkenése, hanem a nem megfelelő felhasználás.